Strona główna
 

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

ne valami indulat, ami már rég óta ott bujkált benne, és hirtelen
kemény hangon válaszolt.
 Nem hinném, hogy k bármikor bajnokok lesznek. Szerin-
tem, ha egyáltalán bejutnak az els osztályba, már a selejtez -
kön meggy lik a bajuk.
Tom felkapta a fejét. Trey csak nehezen állta a kemény, kel-
lemetlen tekintetet, ami egyszerre rászegez dött. És ekkor a
férfi hirtelen elmosolyodott. Féloldalas mosoly volt, az arcának
a sérült felén hiányzott néhány izom, ami a teljes mosolyhoz
kellett volna, ezért a végeredmény egy félig mosoly, félig gri-
59
masz lett, ami nem volt a legkellemesebb látvány.
 Azért lehet, hogy egyszer majd elviszlek oda  már ha ve-
lünk maradsz, csak akkor  , és akkor majd meglátod, hogy mi-
lyen jó az a csapat!
Felállt, és elvette Trey üres tányérját, majd összeszedte
Lucienét és Alexáét is.
 Nem bánom  válaszolt Trey mosolyogva  , de csak ha
utána elmegyünk megnézni a Tottenhamet is, hogy egy igazán
jó csapatot is lássunk!
A magas ír rákacsintott, miel tt hátat fordított neki, és elin-
dult a konyhába, hogy az edényéket a mosogatógépbe pakolja.
 Nos, azt hiszem, átmehetnénk a könyvtárszobába  állt fel
az asztaltól Lucien.  Ideje, hogy elmondjak egyet s mást
Treynek azokból a dolgokból, amelyeket ígértem  Tomra né-
zett, aki görnyedve pakolta a tányérokat a gép polcaira.  Csat-
lakoznál hozzánk?
 Azonnal megyek utánatok, csak eltakarítom ennek a nagy-
ját. Menjetek csak!
A nappalin keresztül egy kisebb szobába mentek át. A lakás
többi szobájához képest ez apró volt, a falait könyvespolcok
borították. Ablaka nem volt, de a plafonon egy részt üveg borí-
tott, amin keresztül látni lehetett az éjszakai égboltot, néhány,
talán már régen halott csillag fényét. Elegáns, hattyúnyak alakú
falikarok világították meg a teret. A berendezéshez tartozott
még három állólámpa is, melyek burái úgy néztek az alattuk ál-
ló fotelekbe, mint kíváncsiskodó szomszédok, amikor áthajol-
nak a kerítésen. Ezek a lámpák nem világítottak. Az egyik fal-
ban egy b rrel bevont, párnázott ajtó volt, és Trey elgondolko-
dott, vajon mi lehet mögötte.
A falakat szinte teljesen beborították a könyvek, Trey úgy
látta, a legtöbbjük nagyon régi lehet. A szobában állt két ké-
nyelmesnek t fekete kanapé is, egymással szembe fordítva,
60
közöttük pedig egy füstös szín , üveg dohányzóasztal, amin
nem volt más, csak egy öreg könyv, címlapjával lefelé fordítva.
Lucien leült a közelebbi kanapéra, és intett Treynek és a lá-
nyának, hogy üljenek le a másikra, vele szembe. Felsóhajtott,
amikor hátrad lt, és a háta kényelmesen belesüppedt a támla
puha párnájába. Az ujjait összekulcsolta, és a hüvelykujjaival
az ajkán dobolt, mintha nem tudná vagy nem akarná eldönteni,
hogyan is kezdje a mondandóját.
 A legszívesebben megkérdezném t led, Trey, hogy meny-
nyit tudsz magadról, ám ez nem lenne helyénvaló, minthogy én
válaszokat ígértem neked, és nem kérdéseket. Ezért hát most el
fogok mondani néhány dolgot arról, hogy kicsoda és micsoda
vagy valójában, és te bármikor közbeszólhatsz vagy kérdez-
hetsz, ha ez neked megfelel.
Biztató pillantást vetett a fiúra, majd belekezdett.
 Amint azt már említettem, ismertem az édesanyádat és az
édesapádat. Nagyon tiszteltem& és szerettem mindkett jüket.
Az édesapádnak és nekem voltak közös céljaink és olyan ké-
pességeink, amelyeket arra használtunk, hogy jobbá tegyük ezt
a világot.  Elgondolkozott, majd Treyre mosolygott, és így
folytatta:  Az édesapád, Daniel csodálatos ember volt, igazán
büszke lehetsz rá, mert sok ember életét változtatta meg. Segí-
teni fogok neked, hogy többet megtudhass a szüleid életér l, és
képp édesapád jó tetteir l, hogy jobban megérthesd, honnan
is származol.
 Apám építészmérnök volt  vágott közbe Trey.
 Nem, az édesapád nem építészmérnök volt, bár nagyon
nagy dolgokat épített fel. Mindezt azonban azáltal tette, hogy
megakadályozta, hogy mások porrá zúzzanak, fájdalomba és
mocsokba tapossanak mindent, ami ezen a világon jó és nemes.
Végül ez a küzdelem vezetett a korai halálához. Addig azonban
egy ragyogó jelz z, egy fáklya volt, amely mindig elég er s
61
és állhatatos volt, hogy világítson a ránk tör sötétben.
 Lucien, nem értem, hogy mit akar mondani. Mir l beszél?
 kérdezte Trey.
 Vannak a világon olyan emberek és más lények, akik fo-
lyamatosan azon munkálkodnak, hogy elpusztítsák azt, amit te
és én jónak tartunk. Velük szemben állnak néhányan, mint pél-
dául az édesapád is, akik nem riadnak vissza az ellenség hatal-
mas erejét l, és szembeszegülnek a pusztító szándékkal.
Tom csendben belépett a szobába, és leült a kanapé karfájá-
ra.
 Mi, akik ebben a szobában vagyunk  folytatta Lucien  ,
folytatjuk azt a küzdelmet, amelyben az édesapád életét vesz-
tette. Hozzá hasonlóan azért küzdünk, hogy megállítsuk a go-
nosz er ket, amelyeket mások az emberiségre szabadítanak.
Trey, azt szeretnénk, ha csatlakoznál hozzánk.
Trey körbepillantott a körülötte ül kön. Komoly arckifeje-
zésük csak még komikusabbá tette az egész helyzetet, mindazt,
amit hallott.
 Mind meg rültek? Vagy csak az én agyam dobta le az ék-
szíjat?  kiáltotta, és felpattant.  El ször maga azt mondja,
hogy vámpír, utána Alexa hipnotizál engem valahogy, hogy el-
kezdjek hinni a telepátiában. Most meg valami titáni küzdelem-
l hablatyol, amit a jó és a gonosz er k vívnak egymással, és
amiben állítólag az apám is részt vett. És most& most meg itt
ülnek, komoly arccal, és azt akarják, hogy én is csatlakozzam
magukhoz. Ez rület, Lucien! Én egy tizennégy éves gyerek
vagyok, aki a mai napig nem is hitt a vámpírokban, és az egyet-
len tapasztalatom az volt, amikor a videojátékban kiirtottam
ket.
Lucien is felegyenesedett, megállt a fiú el tt, és mélyen a
szemébe nézett.
 Nem, Trey, te nem csak egy tizennégy éves fiú vagy, a
62
múlt éjjel óta már nem. Mivel az elmúlt éjszaka, bár nem em-
lékszel rá, de megtapasztaltad azt, ami valójában vagy. Trey, te
likantróf vagy, farkasember.
Trey csak állt egy darabig, tátott szájjal, és hitetlenkedve
rázta a fejét. Végül gúnyos hangon megszólalt.
 Na persze, hogyne, tudom. Én farkasember vagyok, maga
vámpír, a lánya mágus, Tom meg biztos valami zombi, igaz?
 Még hogy zombi!  hördült fel Tom.  A seggemet, azt
sem törülném ki a zombikkal! Koszos, undorító és hülye lé-
nyek azok, ahhoz sincs elég agyuk, hogy halva maradjanak!
Még csak az kéne! Én száz százalékig ember vagyok, ezt jól
jegyezd meg. És ajánlom, jobban vigyázz a szádra, te pimasz
kis kölyök! [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • alternate.pev.pl


  •  Podstrony
     : Indeks
     : Bell, Jim Assassination Politics
     : Elizabeth Oldfield Flawed Hero (pdf)
     : James Patterson Alex Cross 10 London Br
     : Czarkowska Iwona Slomiana wdowa
     : EAA Izh43
     : John Gregory Betancourt New Amber Trilogy 02 Chaos And Amber
     : Forester Cecil Scott PowieśÂ›ci Hornblowerowskie 10 (cykl) Lord Hornblower
     : Amber Green [The Huntsmen 03] The Bareback (pdf)
     : Jeffrey Lord Blade 24 Dragons of Englor
     : tolkien j r r hobbit czyli tam i z powrotem
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • coolinarny.opx.pl
  •  . : : .
    Copyright (c) 2008 Poznając bez końca, bez końca doznajemy błogosławieństwa; wiedzieć wszystko byłoby przekleństwem. | Designed by Elegant WPT